Egerszalók és környéke

Térkép

Budapest és Miskolc felől, az M3-as autópályán haladva a füzesabonyi kijáratnál Eger felé (a 33-as úton), a körforgalomnál Kerecsend felé kell kanyarodni (a 3-as úton) majd Kerecsenden Eger felé tartani (a 25-ös úton). Egerbe érve az első jelzőlámpás csomópontnál balra kell továbbhaladni (a K2-es út völgyfeltáró szakaszán), hogy elérjük az apartmanokat.

Forgalmirend változás 2017 december hóig:

Budapest és Miskolc felől az M3-as autópályán haladva a füzesabonyi kijáratnál  ki, a körforgalomnál Kerecsend felé.

Kerecsend- Demjén-Egerszalók a javasolt útvonal 2017 decemberéig.  



Koordináták

A koordináták segítségével könnyebben megtalálja az apartmanokat (online) térképen, valamint a navigációs rendszerrel (GPS) rendelkezők a készülék beállítása után egyszerűen eljuthatnak az apartmanokhoz.

Fontos információ:
Az apartmanokhoz (Eger felől) vezető (K2-es völgyfeltáró) út számos térképen jelenleg még nem szerepel, ezért további információért nézze meg a fentebb látható szatelit képet.

Decimális érték (WGS84)

• Szélesség
É 47.8552062499

• Hosszúság
K 20.330586433

Fok, Perc és Másodperc

• Szélesség
É 47° 51' 19"

• Hosszúság
K 20° 19' 50"

Egerszalók látnivalói:

 

Tücsökbusz tájékoztató

A tücsökbusz egy tisztán elektromos üzemeltetésű jármű. Megengedett maximális sebessége 25km/h. Hangtalanul jár. A vezetőn kívül 10-12 személyt tud szállítani. Csak a kijelölt személy vezetheti.

3 féle módon üzemel:

  • Menetrend szerint (június 1. és augusztus 25. között)

Turisztikai Iroda-Shiraz-Laskó út-Iskola út-Kossuth út-Széchenyi út-Ady út-Forrás út-Saliris forduló-Forrás út-Ady út-Széchenyi út-Sáfrány út-Sáfránykert/Barlanglakások végállomás útvonalon. Garázsmenettel érkezik vissza az indulás helyére.

  • Rendezvényekkor a Sáfránykerttől indul, majd oda érkezik vissza az előbb bemutatott útvonalon.
  • Menetrenden kívüli időszakban bérelhető vezetővel együtt. Ezt 48 órával előre kell jelezni!

Díjai:

  • Menetrend szerint és rendezvényekkor felnőtteknek 700 HUF/fő, gyerekeknek 400HUF/fő, óvodásoknak ingyenes. Menetjegy váltás a Tücsökbuszon.
  • Menetrenden kívüli időszakban 10.000HUF/ óra (A falunézés ez esetben is a Turisztikai Iroda elől indul és a Sáfránykert / Barlanglakásokig tart.) Igény esetén a szálláshelyhez megy és vissza is viszi oda a vendégeket 2.000HUF felár ellenében.

Egyéb tudnivalók:

  • Elektromos jármű a kialakított útvonalon korlátozott számú kört tud megtenni egy töltéssel.
  • 14 éven aluli gyermek felügyelet nélkül nem utazhat a járművön.
  • A teljes útvonalon idegenvezetés hallható Egerszalók nevezetességeiről
  • A Tücsökbuszra csak teljes körre lehet menetjegyet váltani.
  • A Saliris Pihenőparknál lehetőség van leszállni, de visszaszállni a következő körnél sincs mód a korlátozott férőhelyek miatt. Felszállás csak az indulási helyen.
  • A Tücsökbusz sötétedés után nem közlekedik biztonsági okokból.

Egerszalók egy olyan, évszázadok óta lakott település, ahol a táj és a környezet igazán alkalmas arra, hogy az ember otthon érezze magát. A felsorolt látnivalók között éppúgy megtalálja a kedvére valót a kalandvágyó turista, mint a nyugalmat, a pihenést és a természet közelségét kereső vándor.

 

"Sódomb" és a kutak

 

Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén, a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, mely az évek során Sódomb néven vált ismerté. A 65-68 C◦-os ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket.

 

A nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium hidrogén karbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. Az évek során a mészkődomb a környék szimbólumává és védjegyévé vált. Az Európában egyedülálló látványhoz hasonló természeti képződmény még két helyen található a világon, Törökország ázsiai részén Pamukkale-ban, valamint az Egyesült Államokbeli Yellowstone Nemzeti Parkban.

 

Az első kutat kőolaj és földgáz után kutatva 1961-ben fúrták, a második furásra 1987-ben került sor. A 2011 augusztusában megrendezésre került Gyógyvíz Ünnep keretén belül ünnepeltük a félévszázados évfordulót. A kutak megszentelésük során, 2010 őszén kapták a Mária és a Vendel nevet. A Csodatevő Mária-kegykép az egerszalóki katolikus templomban található, míg Szent Vendel a források és kutak védőszentje.

 

1992-ben az Egészségügyi Minisztérium az egerszalóki termálvizet gyógyvízzé minősítette.

A víz összetétele alapján a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos ásványvizek csoportjába sorolható, melynek kéntartalma is jelentős.

 

A kalcium gyulladáscsökkentő hatású, a kén az ízületi porc fontos alkotóeleme.

Javallatok:

 

    degeneratív mozgásszervi betegségek: ízületi kopás, hát- és derékfájás

    gyulladásos mozgásszervi betegségek nem heveny stádiuma

    ortopédiai és gerincsebészeti műtétek után rehabilitáció

    nőgyógyászati gyulladásos megbetegedések

    pikkelysömör, ekcéma

 

Ellenjavallatok:

 

    súlyos szív és érrendszeri betegségek

    lázas és fertőző betegségek

    bőrsérülés

    rosszindulatú daganatos megbetegedések

    leromlott általános állapot

    inkontinencia

 

Lepkemúzeum

 Szeretettel várunk minden kedves vendéget az egerszalóki Szabadtéri Lepkemúzeumba. Az európai lepkepéldányok mellett megcsodálható több trópusi pillangó is - a kontinens nagyobb, - valamint a világ legnagyobb lepkepéldányai közül a nagy Atlasz Lepke is. (Attacus Atlas).

 

Római katolikus templom

 Egerszalók a XVIII. századtól kezdve a gyógyulás helye, a zarándoklatokat egy vak kislány csodás meggyógyulásának a híre indította el. A faluban már a középkorban is volt templom, a ma is látható barokk templom Giovanni Battista Carlone olasz származású mester tervei szerint épült 1738-ban. Legnagyobb benső értékei a Csodatévő Mária-kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária-szobor a XVIII. századból. A plébánia épülete szintén barokk stílusban épült 1831 és 1834 között. XIII. Klemen pápa örök időkre engedélyezett három búcsút Egerszalóknak: 

Gyümölcsoltó Boldogasszony - március 25., Kármelhegyi Boldogasszony - július 16., Kisboldogasszony - szeptember 8.

 

 

 

A Szentmisék rendje:

 

Péntek - Szombat: nyáron: 18 óra / télen 17 óra

Vasárnap: 11.15.

 

Ettől eltérő időpontban a templom csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

 

 

Római katolikus plébánia

 

Cím:

3394 Egerszalók

Kossuth u. 63. Telefon: 36/474-041

Web: http://www.egerszaloktemplom.hu

 

Barlanglakások

 A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.

 

Betyárbújó - kaptárkő

 A turisták, a fürdővendégek és a kirándulók számára is felfedezhetővé válnak az Egerszalók környéki rejtélyes kaptárkövek. A település határában található természeti ritkaságok bemutatását a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében megvalósuló beruházás teszi lehetővé, melynek célja, hogy az egyedülálló adottságokkal rendelkező térség környezeti értékeit az ideérkező turisták számára láthatóvá tegye, ugyanakkor megőrizze azok sértetlenségét.

 

A kaptárkövek

a Bükkalja egyik legfőbb turistalátványosságát képezik, leginkább különleges kialakulásuk és máig rejtélyes használatuk miatt. A 10 vagy akár 20 millió évvel ezelőtt kialakult riolittufát a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok. A kaptárfülkéket ezen tufakúpokba vájták, máig ismeretlen céllal. A fülkék használatáról többszáz éves feljegyzések és a szájhagyomány is eltérő elképzeléseket közvetít.

 

Méhkaptár, oltárkő vagy sírhely?

 

Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét. I. Szent Lálszó király törvénykönyve alapján – mely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái.

 

A kaptár szó miatt felmerülhet az a megoldás is, hogy méhkaptárként szolgáltak a fülkék, melyek elrendezésük alapján alkalmasak is egy méhcsalád fejlődésére, telelésére. Egyes kutatások során volt is olyan fülke, amelyben méhviasz-maradványokat találtak.